Minden, amit a lakáselosztó bekötéséről tudni érdemes

Egy átlagos családi házban vagy társasházi lakásban akár több kilométernyi vezeték is futhat, melyek gondoskodnak eszközeink áramellátásáról. Az is teljesen tipikus - főleg az újabb építésű házaknál -, hogy több tíz áramkörre bontjuk a hálózatot. Ezek az áramkörök a lakáselosztóban futnak össze, ez a berendezés gondoskodik a biztonságunkról is. Elektromos zárlat vagy, a kismegszakító méretezésénél magasabb amperszám áthaladása esetén ugyanis az itt elhelyezett kismegszakítók lekapcsolnak, az áramellátás megszűnik, így elkerülhető a nagyobb baj. Ugyancsak itt található az életvédelmi relé is (Fi-relé), mely a nevéből adódóan életünket hivatott megvédeni az áramütéssel szemben. A lakáselosztók élettartama azonban korlátozott, időről időre tehát felülvizsgálatra szorulnak. Annak érdekében, hogy a munkálatok ne csapják ki a biztosítékot nálad, érdemes elolvasnod cikkünket!

Mikor kell az otthonunkban elosztót cserélni?

Érdemes kétévente felülvizsgáltatni

Legyünk őszinték: erre a legritkább esetben van példa. Hajlamosak vagyunk úgy gondolni, hogy a lakáselosztó egy életre szól, és miután bekötötték a szakemberek, nincs vele soha többé dolgunk. A valóság azonban az, hogy ezek a készülékek kétévente felülvizsgálatra és karbantartásra szorulnak. Lehet, hogy ijesztő dolognak tűnik ez, de a maximális biztonságot csakis a rendszeres karbantartás garantálja.

Az elosztóból érkező kattogás, sercegés rosszat jelez

A lakáselosztó ideális esetben csendben, észrevétlenül teszi a dolgát. Minden más rendellenesnek tekinthető. Igen gyakori azonban régi hálózatok esetében, hogy a falon elhelyezett dobozból furcsa, kattogó vagy sercegő hang hallatszik. Különösen akkor történhet ez meg, ha egyszerre több nagy fogyasztású gépet (pl. nagyobb teljesítményű porszívót és légkondit) üzemeltetsz egyszerre, melyek egy áramkörként funkcionálnak. Ez egyértelmű jelként utal a csere szükségességére.

Hogyan történik a lakáselosztó bekötése?

Ahogy majd később látni fogod, sokféle lakáselosztó létezik, a bekötésük azonban nagyjából hasonlóan történik minden esetben. Fontos, hogy cikkünkben a kismegszakítós elosztókkal foglalkozunk.Azt sem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy a feladat nem teljesen veszélytelen, hiszen akár komolyabb baleset is érhet, így mindenképp szakemberre kell bízni a feladatot. Ha mégis úgy döntenél, hogy magad cseréled a lakáselosztót, mindenképp az alábbi lépések szerint haladj!

1. Áramkörök megjelölése

Egy átlagos házban több áramkör is fut. A helyes eljárás, hogy külön körön vannak a háztartási gépek (pl. mosógép, mosogatógép) saját áramkörön a sütő és/vagy a főzőlap, ezen felül világítási és több dugalj-áramkör is szerepel az elosztóban. Ezek persze csak példák, ha légkondi is van a lakásban, az is garantáltan egy külön áramkör. Természetesen ez az új elosztókra vonatkoznak, a régi rendszerek esetében ez sajnos nem így van.

Íme egy rossz példa az elosztóra:

A lényeg, hogy minden egyes áramkör saját kismegszakítót igényel. Igen ám, de a kábelek ugyanúgy néznek ki. Honnan fogod tudni, hogy melyik áramkör melyik? Onnan, hogy megjelölöd őket. Személy szerint fehér szigetelőszalag és filctoll a két eszköz amit használunk.

2. Vezetők szétválasztása és jelölése

Régi elosztók esetében a kábelrengetegben az sem lesz egyértelmű később, hogy melyik a nulla és melyik a védővezető vagy a fázis. Márpedig egyáltalán nem mindegy! Szóval mindenképp iktass be még egy szétválasztást, hogy a különböző vezetők se kavarodjanak össze a szerelés során. Arra is szánj néhány percet, hogy az elmenő oldalt is ellenőrizd: a nulla és a védő itt sem lehet felcserélve, és nem lehetnek egymásba kötve sem!

3. Régi elosztó lebontása

A részleges felújítás is gyakori a lakáselosztók esetében, amikor például csak a kismegszakítókat váltják korszerűbb darabok. A legtöbb esetben azonban a teljes csere a jó megoldás, hogy az egyes elemek biztosan összhangban legyenek. Ilyenkor a régi elosztót le kell csavaroznod a falról és kezdődhet a korszerűsítés.

4. Új elosztó felszerelése

Az új elosztót alapesetben a régi helyére kell feltenned - feltéve, hogy ott van neki elég hely vagy túl rövidek a vezetékek. Ha nincs, és ez például panellakásoknál elég gyakori, akkor egy kis véséssel tudod megoldani a dolgot. Minden elosztón találsz egy kalapsínt, amire a megszakítók és a FI Relé kerülnek.

5. Nulla vezetők és a védővezetők bekötése

A védővezető és nulla sín is tartozéka a lakáselosztóknak. Ezek általában az elosztók alsó vagy felső részén találhatóak. Itt betű jelzi a nulla (“N”) és a védővezető (“PE”) helyét. A bekötésnél fontos a megfelelő méretű blankolás, illetve érvéghüvely használata.

6. Fi relé és kismegszakítók felszerelése

Az érvéghüvelyezés minden vezetéknél előny, és érdemes gyorskötözővel összefogni a kábeleket fázis, nulla és védővezetőket funkciójuk szerint. Ez a rendszerezettség később jól jöhet, ha bármit javítani kell vagy elérkezik az újabb csere ideje. Most már jöhet az életvédelmi vagy más néven Fi relé, amit a kalapsínre kell felpattintanod. A kismegszakítók kiválasztásához kell némi szaktudás, mert minden vezeték más méretezésű kismegszakítót kíván. A legelterjedtebb kismegszakítók a “B” karakterisztikájú 13 és 16 amperes verzió, de szintén sok helyen használatos a “C” karakterisztikájú megfelelőjük is. Érdemes előre gondolkodnod, és pótmegszakítókat is használnod. Amennyiben később bővíteni kell az elosztót vagy mondjuk klímát szerelnél a lakásba, sokkal egyszerűbbé válik a dolgod. Ideje bekötni az egyes vezetékeket a megfelelő megszakítókba!

7. Csavarok meghúzása

Amikor az összes kismegszakító a helyére került, told össze őket puszta kézzel. Erre azért van szükség, hogy szorosan illeszkedjenek, és a később felhelyezésre kerülő fázissín ne tolja szét őket. Pattintsd be a megszakítók alján található kis kapcsokat, hogy biztosan üljenek a helyükön. Most már jöhet a fázissín, amit a csavarok meghúzásával rögzíthetsz. Érdemes először csak finoman meghúzni őket, és csak akkor rájuk erősíteni, ha mindegyik biztosan jó helyen van.

8. Az elvégzett munka többszöri(!) ellenőrzése

A munkád ellenőrzésének első lépése, hogy még egyszer megbizonyosodsz arról, hogy minden csavart gondosan meghúztál. Egyetlen laza csavar is melegedést vagy akár tüzet is okozhat! Ha ezzel kész vagy, felrakhatod az elosztóra a fedlapot. Érdemes a hálózatot érintésvédelmi szempontok szerint is letesztelni.

Milyen áron kaphatók lakáselosztók?

• 4 Modulos

  Ezek a kisebb elosztók elsősorban kicsi hétvégi házakban, nyaralókban kapnak szerepet. Az áruk 3800-4200 forint között alakul.

• 8 Modulos

  A nyolc férőhelyes lakáselosztó még mindig kicsinek számít, ára sem egetverő: 5000 Ft.

• 12 Modulos

  A 12 modult kezelni képes lakáselosztó az egyik legelterjedtebb a lakossági felhasználásban. Egy ilyen készülék már egy átlagos panellakásban is megállja a helyét. Az ára átlagosan 7500 és 8000 forint között alakul.

• 24 Modulos

  A 24 és ennél több modulos lakáselosztók már inkább nagyobb családi házak esetében kerülnek elő. A 24-es verziók 20 000 forint körül mozognak, egy 72-es elosztó ára ugyanakkor 35 000 Ft is lehet.

A fenti összegekhez természetesen még a FI relé ára (egy fázis esetén 10.000 forint környéke), illetve a kismegszakítók árai jönnek még, melyeknek darabjáért nagyjából 1000-1200 forintot kell fizetnünk.

Nem érdemes halogatni a lakáselosztó cseréjét

Ahogy láthattad, a lakáselosztó cseréje nem számít különösebben bonyolult feladatnak. Természetesen némi villanyszerelési szaktudás szükséges hozzá, és maximális odafigyelést igényel a dolog. A lakáselosztók ára sem tartozik a megfizethetetlen kategóriába. Egyáltalán nem szégyen ugyanakkor azt mondani, hogy ez a feladat neked túl nagy falat. Maximálisan érthető, ha nem akarsz árammal babrálni, és inkább másra bíznád a munkát. Sőt mi inkább ezt ajánljuk a biztonság maximalizálásának érdekében. Ha úgy érzed, egy képzett villanyszerelővel biztonságosabb lenne az otthonod, inkább keress egy szakembert!